Az ember sokszor képes sajnáltatni magát azért, mert magányos. Teljesen magába zuhan, és elveszettnek érzi magát. Arra vár, mikor veszi észre valaki azt, mennyire egyedül van. Pontosan ez az, amit nem szabad! Minden ember első sorban, csak magára számíthat. Magunknak kell megoldanunk a problémáinkat. Nekünk kell felkeresnünk a másikat. Nem lehet karba tett kézzel ücsörögni, és várakozni. Ha mindenki arra várna, hogy a másik keresse, akkor mindenki magányos lenne. Tenni kell a kapcsolatainkért. Persze rosszul esik mindenkinek, ha úgy érzi a társai megfeledkeztek róla, de attól egy perccel sem lesz jobba, ha siránkozunk, és sajnáltatjuk magunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése